Kaphat-e lakáshitelt negatív KHR listásként?

Azt mindenképpen tudni kell, hogy aki hitelt vesz fel, felkerül a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) listára. Az nem mindegy, hogy a KHR listán pozitív, vagy negatív státuszban szerepel. Szerencsére egyre kevesebb a rossz adós a KHR-ben, derült ki egy felmérésből. Aki negatív státuszban van, lehet aktív, illetve passzív minősítésű is. Ez azért fontos, mert aki aktív státusszal szerepel ebben az adatbázisban, az nem kaphat személyi kölcsönt, lakáshitelt vagy Babaváró hitelt. Viszont, aki rendezte elmaradását, az ismét hitelképes lehet. Vajon milyen feltételekkel kaphat lakáshitelt negatív KHR listásként? A továbbiakból kiderül. 

Magyarországon egyre kevesebb a rossz adósok száma, vagyis azoké, akik a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel 90 napon túli csúszásban vannak a hiteleikkel. A BISZ Zrt. honlapja szerint 2019 végén 1,2 millió fennálló és 263 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván. A KHR adatbázis a hitelezésben fontos szerepet játszik, ugyanis a hitelintézetek egy hiteligény elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy megszűnt mulasztással megtalálható-e benne. A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában is késedelemben van. Ők az aktív KHR-esek, akik nem kaphatnak kölcsönt a pénzintézetektől. A megszűnt státuszba azok kerülnek, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év.

Azok az adósok, akik már rendezték tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek. Ők nem kaphatnak személyi kölcsönt, viszont lakáshitelt igen. Van olyan hitelt nyújtó intézmény, amelyik hitelezi ezeket az adósokat, viszont van két fontos elvárás:

• Fontos, hogy mennyi idő telt el a késedelem rendezése óta.

• Nem mindegy, hogy a hiteltartozás rendezése saját erőből történt-e, mert ha az adós hitelelengedésben részesült, akkor a pénzintézetek a passzív KHR-es időszakban sem hiteleznek.

Amennyiben már esett késedelembe a hiteltartozásával, legyen óvatos a következő hitelfelvételkor. Fontos, hogy legyen legalább annyi pénzügyi tartaléka, amennyivel 2-3 havi törlesztőt ki tud fizetni. Különösen fontos ez lakáshitel felvételnél, hiszen ezek általában nagyobb összegű hitelek, 10-20 éves futamidővel, amelyek mögött többségében olyan ingatlanfedezet van, amelyben az adós maga is él. Legyen óvatos. Hiába engedi a JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) akár 50%-ig hiteltörlesztővel terhelni az igazolt jövedelmet, csak akkora törlesztőt vállaljon be, amekkorát biztonsággal tud hosszú távon fizetni.

A JTM szabály kimondja, hogy lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

Akinek egyszer már volt tartozása mindenképpen kezelje körültekintően a hitelezési kockázatokat. A forinthitelek esetében árfolyamkockázat nincs, viszont kamatkockázat itt is létezik. Érdemes olyan lakáshitelt választani, amelynél a havi törlesztő hosszú időre fix.

Megéri egy biztonságosabb, de ugyanakkor drágább hitelt választani. A változó kamatozású hitelek a legolcsóbbak. Ahogy nő a kamatperiódus hossza, annál magasabb a költség. A kamatkockázat csökkentése, vagy végig fix hitel esetében annak kiiktatása mindenképp megér némi felárat. Viszont az eladósodás megelőzése érdekében, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mekkora kockázatot tud vállalni.