A hitelösszeget az igazolható jövedelem nagysága határozza meg elsősorban, mivel a fedezet nélküli személyi hitelek mögött nincs más fedezet, mint a jelzálog alapú személyi hiteleknél.
2015 óta törvény is rendelkezik arról, hogy a jövedelem hány százaléka lehet a törlesztő részletre fordítható aránya.
Ez a százalék forint hitelek esetén 400.000 Ft jövedelem alatt 50%, felette 60% lehet.
JTM szabályváltozás 2018.10.01! A bank az igazolható jövedelem mellett vizsgálja a munkaviszonyt, a meglévő hiteltörlesztést, melyet vagy kivált a bank (adósságrendezés) vagy csökkenti a törlesztésre fordítható összeget (hitel összeg is csökken), illetve, hogy a rendszeres számlbefizetések időben megtörténtek-e.
Ellenőrzi a
KHR-be ( hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs adatbázis, régi nevén BÁR), hogy nem szerepel-e a rossz adósok között.
A KHR-s ügyfeleknek a bank általában nem ad hitelt, ilyenkor más adóst kell az ügyletbe bevonni. Amennyiben ingatlant is tudunk bevonni akkor kedvezőbb kamatozású hitelt vehetünk fel, ha több hitelünk van azt egybe össze tudjuk vonni, így kisebb lesz a törlesztésünk a kedvezőbb kamat miatt.
A jelzálog hiteleknél (1 millió forint hitelösszeget el kell érni) viszont kezdeti költségek is keletkeznek, úgy mint értékbecslési díj, földhivatali díj, közjegyzői díj, amit általában sikeres hitelbírálat esetén visszatérít a bank (vagy egy részét).