Mekkora az ideális törlesztőrészlet egy lakáshitelnél?

Kevesen tudnak egy ingatlant készpénzből megvásárolni a mai lakásárak mellett. Az emberek többsége lakáshitelt is felvesz az önerő mellé. Lakáshitel felvétel előtt mindenki kalkulál, hogy jövedelme alapján mekkora hitelt adnának neki a bankok. A lakáshitel kiválasztásához segítséget nyújthat a Hitelmax lakáshitel kalkulátora. De miért érdemes hitelkalkulátort használni? Mert annak segítségével könnyen, és gyorsan megtalálhatja a legkedvezőbb lakáshitelt. A kalkulátor használata kötelezettséggel nem jár. Csak be kell írnia adatait, majd a rendszer listát ad azokról a hitelintézetekről, ahol elképzelhető, hogy megkaphatja a lakáshitelt. Ez után nincs más dolga, mint egyet kiválasztani. A három legfontosabb dolog, amit a kalkuláció során megnéznek az emberek a hitel kamata, THM-e, és a törlesztőrészlete. Hogy mekkora az ideális törlesztőrészlet egy lakáshitelnél? Most megtudhatja.

Lakáshitel felvételekor a hitelösszeg szempontjából meghatározó a jövedelem, és az ingatlanfedezet, mert ezek alapján dől el, hogy mekkora összegű hitelt tud felvenni. Fontos tényező a JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) korlát, ami megmutatja, hogy a jövedelem mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. Ez a jogszabály szerint, lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 400 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik. A rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett. A másik fontos tényező a hitelfedezeti mutató, ami pedig az mutatja meg, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest mekkora hitelt adhatnak a bankok.

Érdemes a JTM szabályt ésszerűen átgondolni, mert nem biztos, hogy szerencsés a jövedelmet annak megfelelően maximálisan leterhelni. Főleg azért is, mert egy lakáshitellel évtizedekig elkötelezi magát egy bank felé, és nem tudhatja, hogy mit hoz a jövő. Akkora hiteltörlesztőt vállaljon csak be, amit hosszú távon is tud törleszteni.

Mielőtt belevág egy lakáshitel felvételébe meg kell határozni a háztartás havi jövedelmét, hiszen ebből kell kigazdálkodni valamennyi havi kiadást, többek között a törlesztőt is. Össze kell írni a havi bevételeket, illetve kiadásokat is, vagyis, hogy mire mennyit költ egy átlagos hónapban. A kiadások a bevételektől eltérően hónapról hónapra változhatnak, ezért mindenképp érdemes a rendszeres kiadások mellett az alkalmi kiadásokkal is számolni.

A kiadások között vannak olyanok, melyek minden hónapban közel azonos összeget jelentenek (rezsi költség, élelmiszer, közlekedés, stb.). Illetve vannak a nem várt kiadások (orvos, gyógyszer, stb.) ezek nem jelentkeznek havonta, de érdemes velük kalkulálni. Az egyéb kategóriába tartozik minden más havi költés (kultúra, szórakozás, ruházkodás, lakberendezés, stb.). Nem ajánljuk, hogy teljesen szüntesse meg ezeket a kiadások, de átgondolandó, hogy mi az amin esetleg tudna spórolni úgy, hogy a család konfortérzete nem sérül.

A törlesztő meghatározásakor a legfontosabb szempont az, hogy a kölcsön kamata változhat-e, és ha igen, milyen időközönként, ugyanis ez egyértelműen a törlesztő emelkedését is jelenti. Vannak lakáshitelek, melyek esetében a törlesztőrészlet a teljes futamidő alatt fix. Mások esetében a kamat 3, 5, 10 vagy éppen 15 évente, a kamatperiódusok között módosulhat. Vannak referencia mutatóhoz kötött hitelek, melyeknél a referencia mutató értékének megváltozása maga után vonja magának a hitel kamatának a megváltozását is. Például a 12 havi BUBOR-hoz kötött hitel kamata 12 havonta az adott mutató változásának megfelelően módosul.

A végig fix kamatú hitelek a legkiszámíthatóbbak, hiszen itt a törlesztő a futamidő végéig nem változik. Nem érdemes a család bevételi forrásának a teljes elkölthető összegét hiteltörlesztésre fordítani. Egy futamidő végéig fix kamatozású hitel esetén a szabad pénzösszeg 80%-át, míg változó kamatozású hitel esetében 60%-át javallott hiteltörlesztésre költeni. Azért ajánlatos ezzel 60-80%-kal számolni, mert bármikor jöhet egy váratlan nagyobb összegű kiadás (munkanélküliség esetén a család fenntartása, autócsere, háztartási gépek cseréje, betegség, stb.)

Ha változó kamatozású hitelkonstrukciót választ, a kamatperiódus végén kamatemelkedésre számíthat. Nem tudhatjuk, hogy a lakáshitel kamatok a jövőben hogyan fognak alakulni. Néhány százalékos kamatemelkedés esetén is az előbb említett 60%-os hiteltörlesztési arányban maradhat a havi visszafizetés.