Mi a tulajdoni lap?

Hiteligényléskor a bank minden esetben alaposan megvizsgálja a hiteligénylő jövedelmi és vagyoni helyzetét. Amennyiben ingatlanfedezet mellett szeretne kölcsönhöz jutni, akkor a hitelintézet ellenőrzése kiterjed a fedezetként felajánlott lakásra is. A személyi kölcsön nagyon népszerű a szabad felhasználású hitelek között, de még mindig számos előnye lehet egy jelzáloghitelnek vele szemben. A jelzáloghitelek kamata például alacsonyabb, mint az ingatlan fedezet nélküli kölcsönöké. Amennyiben nagyobb összegre van szüksége, azt csak ingatlanfedezet mellett kaphatja meg, ugyanis a személyi kölcsön legfeljebb 10 millió forintig igényelhető.

Egy jelzáloghitel igénylésekor az ingatlan tulajdoni lapját alaposan megvizsgálja a hitelintézet. De mi is a tulajdoni lap? A tulajdoni lap az ingatlan legfontosabb azonosító dokumentuma. Ez az okirat az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazza, az érintett ingatlanra vonatkozóan. Az Állam az ingatlan-nyilvántartás útján garantálja, a tulajdoni lapban foglalt adatok, jogok és tények valódiságát. A tulajdoni lap tehát közhiteles. A tulajdoni lap alapján megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog illetve teher.

Mi a tulajdoni lap?

A tulajdoni lap fajtái

• Teljes másolat: Ez a fajta valamennyi bejegyzést tartalmaz az ingatlan megépítése óta, tehát a már törölt tulajdonosokat, terheket stb. és a jelenleg hatályos adatokat is.

• Kivonatos másolat: Ez csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal.

• Részleges másolat: Amely csak a kért bejegyzéseket tartalmazza.

• Szemle: A tulajdoni lap azon formája, amely csak a fennálló bejegyzések adatait tartalmazza.

A tulajdoni lap részei

A I. rész az ingatlan adatait tartalmazza

A település nevét, az ingatlan fekvését (belterület vagy külterület). Belterületi ingatlan esetén az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát, ha termőföld, és a művelés alól kivett terület elnevezését, ha nem az. Az épület fő rendeltetés szerinti jellegét szintén tartalmazza az I. rész (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan jogi jellegét (pl. társasház, szövetkezeti ház, műemlék, tanya stb.)

Az I. rész feletti szakasz is fontos, ahol az esetleges széljegyet tüntethetik fel. Az ingatlannal kapcsolatban benyújtott bármely kérelem esetén, az ingatlan tulajdoni lapjára a beadvány iktatószámát, és a benyújtás dátumát, már a benyújtás napján rávezetik, ideiglenes jelleggel, ez a széljegy. A széljegy kifejezi, hogy az ingatlanra vonatkozóan már megindult ingatlan-nyilvántartási eljárás. Mutatja továbbá a kérelmek elintézésének sorrendjét is. A földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni, kivéve, ha a különböző beadványok kérelmezői eltérően állapodnának meg. Ez a rangsor elve, amely komoly következményekkel járhat. A széljegy csak azt jelzi, hogy egy benyújtott kérelem elbírálása folyamatban van. Amennyiben a kérelmet a földhivatal elutasítja, ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére. Ezzel egyidejűleg az érintett széljegyet hivatalból törli. Ha a földhivatal elutasítja a kérelmet, és ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére, az elutasításról szóló határozat ellen, 30 napon belül, fellebbezéssel lehet élni. Amíg ez a határidő le nem telik, és a földhivatal nem törölte az elutasítás tényét, veszélyes lehet az ingatlan megvétele, hiszen még nem zárult le teljes mértékben a korábbi eljárás

A II. rész az ingatlan tulajdonosainak adatait tartalmazza

A tulajdonosok nevét, személyes adatait, valamint egyéb adatait (a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét), jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti.

A III. rész, az úgynevezett teherlap

Tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti jog, különböző szolgalmi jogok, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog vagy végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lap III. része tartalmazza, a fenti terheket bejegyző határozatok számát, a terhek jogosultjainak nevét és a lakóhelyét vagy székhelyét. A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó úgynevezett jogilag jelentős tényeket is, pl.: elidegenítési és terhelési tilalmat; árverés kitűzésének a tényét, a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét stb. A legfontosabb, hogy az ingatlan akkor tehermentes, ha a III. résznél az alábbi olvasható: Bejegyzést nem tartalmaz.