Lakáshitel igénylése osztatlan közös ingatlanra

Mindenki szeretné megtalálni álmai otthonát. Elképzelhető, hogy az egy osztatlan közös ingatlanban van. Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy az adott lakás nincs jogilag teljes mértékben elkülönítve az épületben található többi lakástól. Nincs külön albetéten, nincs külön tulajdoni lapja. A vásárlással nem egy önálló ingatlan kizárólagos tulajdonosa lesz, hanem egy többlakásos ingatlanban szerez tulajdonrészt. Ez alapvetően nem probléma, hiszen mindenki csak a saját lakását használja. Lehetnek közös részek is, melyek használatáról megállapodást lehet kötni. Ebben az esetben problémát a lakáshitel igénylése jelenthet. De vajon mennyire bonyolult egy lakáshitel igénylése osztatlan közös ingatlanra.

Az egész ingatlannak egy tulajdoni lapja van, ezért azon látható valamennyi tulajdonos és az általuk felvett összes kölcsön. Ugyanakkor a tulajdoni lapból nem derül ki, hogy melyik ingatlanrésznek, lakásnak ki a tulajdonosa. Lakáshitel felvételekor a hitelintézetek használati megosztást kérnek be, melyen látható, hogy a tulajdonosok külön-külön melyik önálló lakást birtokolják. A dokumentumhoz rajzot is szoktak csatolni, melyen megjelenítik az egyes lakásokat és jelölik azok tulajdonosait.

Használati megosztási szerződést abban az esetben lehet kötni, ha egy osztatlan közös ingatlanban több önálló lakóegység van, melyeknek mások a tulajdonosai. Lényeges, hogy önálló lakások szerepeljenek a megosztási szerződésben, a pénzintézetek általában elvárják az önálló forgalomképességet, a külön bejáratokat, de a közüzemi szolgáltatások elkülönült használatára is kell valamilyen megoldás.

A hitelt nyújtó intézmény a használati megosztás és vázrajz alapján tudni fogja, hogy melyik ingatlant szeretné megvásárolni. A lakáshitelhez kapcsolódó jelzálogjogot is úgy jegyzik majd be a lakásra, hogy abból egyértelműen kiderüljön, az csak az Ön tulajdonrészére vonatkozik. Így nem akadályozza a többi tulajdonos hitelfelvételét.

Bonyolultabb a helyzet, ha már van tulajdona az ingatanban, ami mellé szeretne egy újabbat vásárolni. Például, ha egy háromlakásos osztatlan közös tulajdonban az egyik lakás már az Öné, és most meg szeretne vásárolni egy másik ingatlanrészt is. Ebben az esetben használati megosztást csak a harmadik tulajdonossal tud kötni. Ez egy lakáshitel felvételnél jelenthet gondot, ugyanis ebben a helyzetben az Ön által birtokolt teljes tulajdonrészt meg kell terhelnie a banknak a kölcsönnel. Vagyis mindkét lakásra rákerül a hitel jelzálogjoga. Ez akkor probléma, ha a meglévő ingatlanját eddig is terhelte jelzálogjog, mert ez leszűkítheti hiteligénylési lehetőségeit, ugyanis a bankok nem szeretik, ha a fedezeti ingatlant már más pénzintézet hitele terheli. Így két lehetőség marad:

• Ugyanattól a hitelintézettől igényli meg az új kölcsönt is, melytől korábban is felvette a hitelt. Ennek hátránya, hogy nem biztos, hogy most is a korábbi hitelező kínálja a legkedvezőbb kamatozású konstrukciót.

• Megkeresheti a legkedvezőbb hitelkiváltási kölcsönt, majd abból előtörleszti meglévő hitelét. Az utóbbi évek kamatcsökkenése miatt ezzel akár több százezer forinttal csökkentheti a régi hitele összegét, és lehetősége nyílik a kiváltási célú hitelt nyújtó intézménytől további kedvező kamatozású kölcsönt felvenni, hogy meg tudja vásárolni az új ingatlant.