Július 1-től változik a JTM korlát!

Már korábban olvashattunk több helyen is, hogy július 1-től változik a JTM (Jövedelemarányos Törlesztési Mutató) korlát. Sajnos ez azt eredményezi, hogy ugyanakkora hiteltörlesztőhöz nagyobb nettó jövedelmet kell majd igazolni hitelfelvevőknek a hitelt nyújtó intézmény felé. A JTM alapja minden esetben az igazolt havi nettó jövedelem. A 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szól, ami alól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem térhet ki.

Hogy mekkora lakáshitelt vagy személyi kölcsönt vehet fel valaki, befolyásolja a hiteligénylő nettó, igazolt jövedelmének nagysága. Jelzáloghitel esetében a fedezetként bevont ingatlan értéke is számít. Ebben az esetben a hitelösszeg maximum 80%-a lehet a becsült forgalmi értéknek. Az adósságfék szabály százalékosan meghatározza, hogy a jövedelem mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. A korlátozás célja az, hogy az adósok ne vállaljanak be nagyobb terhet, mint amit hosszú távon, biztonságosan fizetni tudnak.

Július 1-től változik a JTM korlát

A JTM mutató függ:

• a hitel típusától (hogy személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről van-e szó)
• a kamatperiódus hosszától (5 évnél rövidebb, legalább 5 éves vagy legalább 10 éves)
• a hiteligénylő havi jövedelme eléri-e vagy sem a nettó 400 ezer Ft-ot

Fontos tudni, hogy a JTM-be 5%-os aránnyal beleszámít a meglévő hitelkeret, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az igénylő.

A kamatperiódus hossza azért meghatározó, mert a hitel kamata, ezzel együtt pedig a havi törlesztő nagysága kizárólag kamatperiódusok között változhat. Minél hosszabb a kamatperiódus, annál kiszámíthatóbb a havi törlesztő. Így a kölcsön kiszámíthatóbb lesz, illetve ha később nőnek a hitelkamatok, akkor az csak a kamatperiódus lejártát követően kerülhet át a hitelbe.

Jelenlegi JTM szabály

• Fedezetlen személyi kölcsön esetében: Amennyiben a hitelfelvevők igazolt havi nettó jövedelme 400.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.

• Jelzáloghitel esetében: A törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 400 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

Július 1-től 500 ezer Ft lesz a felső korlát

2019. július 1-től változik az eddigi jövedelemhatár. A rendelet 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer forint helyett a törlesztőrészlet korlátait. Vagyis ugyanakkora hitelösszeghez, valamint az ahhoz tartozó havi törlesztőhöz magasabb jövedelmet kell majd igazolni a hitelintézetek felé.

Akinek a jövedelme nem bírja el a kiszámolt havi törlesztőt, az vagy kevesebb hitelt vesz fel, vagy hosszabb futamidővel veszi fel a kölcsönt, hiszen úgy a havi törlesztő kevesebb lesz. Ha az utóbbi megoldást választja, mindenképpen számoljon azzal, hogy minél hosszabb ideig használja a bank pénzét, annál tovább számolnak fel utána kamatot, ezáltal a teljes visszafizetés is magasabb lesz.