Egy személynek lehet egyszerre több hitele?

A kedvező kamatkörnyezet sokakat késztet hitelfelvételre. Nem csak azok vesznek fel kölcsönt, akiknek még nincs hitele, hanem azok is, akiknek már van. Nagy kérdés, hogy vajon kaphatnak-e hitelt azok, akiknek van már hitelük? Egy személynek lehet-e egyszerre több hitele? A hitelképességet elsősorban a bank által elfogadott, igazolható nettó jövedelem határozza meg. A hitelintézetek kizárólag a hivatalosan igazolható jövedelmet fogadják el. Hiába keresi az igazolható bevétele többszörösét, ha nem tudja hivatalos dokumentumokkal igazolni. Igazolás hiányában a pénzintézetek nem tudjál elfogadni.

Egy személynek lehet egyszerre több hitele?

A bankok által elfogadott jövedelemtípusok:

• Elsődleges jövedelem: Az elsődleges jövedelemnek meg kell haladnia a bank által meghatározott minimális összeget. Ez általában az aktuális minimálbér, de vannak bankok, ahol magasabb az alsó határ. Elsődleges jövedelemnek számít a munkabér, az öregségi nyugdíj, a véglegesített rokkantsági ellátás. A külföldi vagy a készpénzben kapott munkabér is elfogadható, az utóbbi esetben NAV jövedelemigazolás szükséges.

• Másodlagos jövedelem: Ezzel akkor számolnak, ha az elsődleges jövedelem összege eléri a bank által meghatározott minimumot. Ez lehet GYES, GYED, családi pótlék, bónusz stb. Az előbbi jövedelmek összege határozza meg, hogy maximum mennyi lehet a hitelösszeg. Ha van adóstárs, akkor a hitelszerződésben szereplő személyek jövedelme összeadódik, viszont ebben az esetben is az egyik jövedelemnek el kell érnie legalább a minimálbért.

A jövedelem mekkora része terhelhető hitellel?

Az igazolt jövedelem határozza meg a havi törlesztő maximális nagyságát. A plafont a JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) jogszabálya mondja ki. A hitelintézetek ettől lefelé szabadon eltérhetnek, természetesen felfelé nem. A JTM egész pontosan azt mutatja meg, hogy az igazolt jövedelem mekkora része fordítható összességében hiteltörlesztésre. Ha már van hitele a hiteligénylőnek, akkor az új hiteligény elbírálásakor azt is figyelembe veszik, sőt, a hitelkeretet is beszámítják 5%-os aránnyal.

A JTM mutató meghatározása:

Nem mindegy, hogy lakáshitelről vagy személyi kölcsönről van szó. Az igazolt nettó jövedelem eléri-e vagy sem az 500 ezer Ft-ot:

• Lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

• Fedezetlen személyi kölcsön esetében, amennyiben a hitelfelvevők igazolt havi nettó jövedelme 500.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 500.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.

A választott hitel kamatperiódusa is fontos. A kamatperiódus az az időszak, ami alatt a hitel kamata, ezzel együtt pedig a havi törlesztője nem változhat, vagyis minél hosszabb ez az idő, annál kiszámíthatóbb a fizetési kötelezettség.

Egy embernek mennyi hitele lehet egyszerre?

Egy személynek egyszerre, akár 2-3 hitele is lehet, abban az esetben, ha jövedelme elbírja ezek havi törlesztőjét. Ha meglévő jelzálog hitele/hitelei mellé újabbat szeretne felvenni, akkor az jelenthet nehézséget, hogy a lakáshitelt kínáló bankok nem szívesen állnak be egymás mögé zálogjoggal. Ha meglévő jelzáloghitele mellé még egyet venne fel, akkor vagy azt is a korábbi banktól igényli meg, vagy egy másik pénzintézettől nagyobb összeget igényel, amiből kiváltja az első kölcsönt, így a későbbiekben továbbra is egy bankkal áll szerződésben.

Személyi kölcsön esetén a fenti probléma nem áll fenn, hiszen ezeknél nincs ingatlanfedezet, a bírálat kizárólag jövedelemalapú.

Ha hitelkiváltásról van szó, a JTM szabály erre is vonatkozik. Mégpedig úgy, hogy ha a hitelcél kifejezetten hitelkiváltás, akkor a bank nem veszi figyelembe jövedelemvizsgálatkor a kifizetendő hitel törlesztőjét, hiszen azt később már úgysem kell fizetni.