Nem mindegy, hogy utólagos CSOK, vagy CSOK-ot igényelni az utóbb született gyermek után!

Az alacsony hitelkamatoknak köszönhetően az ingatlanvásárlás aranykorát éli napjainkban. A lakásárak ugyan magasak, de a lakáshitel kamatok viszont a vásárlók mellett szólnak. Sokan választanak az ingatlanvásárláshoz valamilyen kedvezményes hitelfajtát, vagy államilag kamattámogatott lakáshitelt, vagy bármilyen egyéb támogatást. A családalapító lakásvásárlók között a legnépszerűbb támogatás jelenleg a CSOK, vagyis a Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Viszont, hogy ki, mikor igényelheti a CSOK-ot, nem mindig érthető, de most tisztázzuk a félreértéseket.

Mikor, és ki igényelheti utólag a CSOK-ot?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény egy aktuális lakáscél megvalósításához igényelhető, és használható fel. Ez azért fontos, mert ha a lakáscél időközben megvalósult, akkor ahhoz már nem lehetséges utólag CSOK-ot felhasználni. A CSOK ebben a formában utólag nem igényelhető. Tehát a CSOK ingatlan vásárlása esetén csak a vételárba számítható be, építésnél, bővítésnél pedig a még be nem fejezett munkálatok fedezhetők belőle. A lakáscél megvalósulása után, utólag, szabadon elkölthető pénz formájában nem igényelhető.

Egy kivételt azonban meg kell említeni. 2018. március 15-én ismét módosult a támogatás feltételeit tartalmazó jogszabály. Erre azért volt szükség, hogy még többen hozzájussanak a kedvezményhez. Ezek az enyhített jogszabályok viszont csak a módosítást követően beadott kérelmekre érvényesek. Ha valaki beadta kérelmét, és egy utólagosan módosított jogszabály miatt nem kapta azt meg korábban, akkor hátrányosabb helyzetbe került, mintha megvárta volna a jogszabály módosítást. Így a jogszabályban az is olvasható, hogy, ha valaki így esett el a támogatástól, akkor az úgy is megkapható, ha időközben a lakáscél megvalósult.

Mi a helyzet az ÁFA-visszatérítéssel?

Az ÁFA-visszatérítés az építési telek ÁFA-ja után, valamint az építkezés költségeinek ÁFA tartalmára lehet igényelni, maximum 5 millió Ft összegben. A márciusi enyhítéseknek köszönhetően már a generálkivitelezős építkezéshez is kérhető az ÁFA-visszatérítés, de csak és kizárólag a 27%-os ÁFA tartalmú számlákra.

Jelenleg azok fordulhatnak a hitelintézetekhez utólagosan adó-visszatérítési támogatásért, akiket a márciusi jogszabály módosítás előtti szabályok értelmében azért utasítottak el, mert generálkivitelezővel építtettek. Esetükben utólag a 27%-os ÁFA tartalmú számla benyújtható, és kérhető a visszatérítés akkor is, ha az építkezés időközben megvalósult.

Nézzük az utóbb született gyermek után járó támogatást!

Azok tartoznak ide, akik korábban igényeltek CSOK-ot, és azt meg is kapták, majd azóta újabb gyermekük született, viszont lakáscéljuk jelenleg nincs.

Ők akkor érvényesíthetik a támogatást, ha:

• a CSOK igényléskor lakáshitelt is igényeltek, amelyet még nem fizettek vissza (ekkor a CSOK kizárólag a hitel törlesztésére fordítható)
• a CSOK-ot bővítéshez igényelték, és a munkálatokat még nem fejezték be (ekkor a befejezéshez szükséges költségek fedezhetők vele)

Jelenleg az utóbb született gyermekre járó támogatás összege gyermekenként 400 ezer forint, ami teljesen független attól, hogy hányadik gyermek születik. Ha valaki korábban kapott CSOK-ot, majd utóbb született gyermekre kér támogatást, akkor rá lakásvásárlás esetén a hitelszerződés megkötésekor érvényes jogszabály, illetve bővítés esetén pedig, az elsőként kapott CSOK időpontjában érvényes feltételek vonatkoznak.

A korábbi támogatás mellett a mostani CSOK is járhat

Ebben a témakörben a kérdés, az hogy aki egy régi lakáscélhoz már igényelt CSOK-ot, az igényelhet-e egy másik, jelenlegi lakáscélhoz. Ebben az esetben a CSOK összege kétféleképpen is kiszámítható:

• Figyelembe kell venni az összes gyermeket, és a most kapható CSOK összegéből ki kell vonni a korábbit.
• Csak azt a gyermeket kell számolni, akire még nem kapott CSOK-ot, és így kell meghatározni a jelenleg igényelhető CSOK összegét.

Az igénylő azt a megoldás választhatja, ami számára kedvezőbb.