Mit kell tudni a JTM szabályról?

Egyre több hiteligénylési kérelem érkezik a bankokba. Ennek legfőbb oka az alacsony hitelkamat. Ez elég biztató lehet, mégsem érdemes meggondolatlanul fejest ugrani egy hitelbe. Nem árt, ha az emberek sokkal tudatosabbak és felkészültebbek egy hitelfelvételkor. Hiteligényléskor meg kell felelni az általános banki feltételeknek, ami vonatkozik a dokumentumokra, életkorra, munkaviszonyra, jövedelemre, jelzáloghitel esetén pedig a fedezetre is. Hitelfelvételkor a jövedelem terhelhetőségét a JTM (Jövedelemarányos Törlesztési Mutató) korlátozza. De Mit kell tudni a JTM szabályról? Egyáltalán mi az a JTM szabály? Most kiderül!

A 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szól, ami alól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem térhet ki. A JTM alapja minden esetben az igazolt havi nettó jövedelem. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő. A jövedelemigazolás nem lehet 30 napnál régebbi.

Az igazolás lehet:

• munkáltatói

• állami adóhatóság által kiállított

• magyar vagy külföldi állam ellátást folyósító szerve által kiállított, ügyfél nyilatkozata és az átutalás jogcíme alapján az ügyfél fizetési számlájára érkező bére, nyugdíja, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek levonásra kerültek az ügyfél tudomása szerint a bíróságnak a megállapításról, vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján házastársi tartásdíj vagy üzletszerűen végzett járadékszolgáltatást nyújtó szervezet által igazolt rendszeres járadék

Hogy mekkora hitelt vehet fel valaki, befolyásolja a hiteligénylő nettó, igazolt jövedelmének nagysága. Jelzáloghitel esetében a fedezetként bevonni kívánt ingatlan értéke is számít. Ebben az esetben a hitelösszeg maximum 80%-a lehet a becsült forgalmi értéknek. Az MNB által hozott adósságfék szabály százalékosan meghatározza, hogy a jövedelem mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. A korlátozás célja az, hogy az adósok csak akkora terhet vállaljanak be, amekkorát hosszú távon, is fizetni tudnak.

Mit kell tudni a JTM szabályról?

A JTM függ:

• a hitel típusától (hogy személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről van-e szó)
• a kamatperiódus hosszától (5 évnél rövidebb, legalább 5 éves vagy legalább 10 éves)
• a hiteligénylő havi jövedelme eléri-e vagy sem a nettó 500 ezer Ft-ot

JTM szabály

• Lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

• Fedezetlen személyi kölcsön esetében, amennyiben a hitelfelvevők igazolt havi nettó jövedelme 500.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 500.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.

A JTM az összes jövőbeni hitelre is értendő. Ezt érdemes átgondolni, mert ha a jövőben még tervez bármilyen hitelt felvenni, ne használja ki jövedelme maximális terhelhetőségét, mert egyéb hitel törlesztőrészlete nem fog beleférni a keretbe.