Milyen ingatlant vásárolhatunk lakáshitelből?

Lakáshitel igénylésekor a bankok általában szigorú elvárásokat támasztanak az ingatlannal kapcsolatban, mivel az általában a hitel fedezetét képezi. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy milyen ingatlanokat lehet vásárolni lakáshitelből. 

Milyen ingatlant vásárolhatunk lakáshitelből?

Íme néhány általános elvárás, amit a bankok gyakran figyelembe vesznek:

• Ingatlan állapota: Az ingatlannak jó állapotban kell lennie, és meg kell felelnie a helyi építési előírásoknak. A bankok gyakran kérnek szakértői értékbecslést az ingatlan állapotának felmérésére.

• Ingatlan típusa: A bankok általában preferálják a lakóingatlanokat, mint például lakások, családi házak, és kereskedelmi ingatlanok, de lehetnek speciális követelmények is.

• Piaci érték: Az ingatlan piaci értékének elegendőnek kell lennie a hitel összegének fedezésére. A bankok általában a szakértői értékbecslés alapján határozzák meg az ingatlan értékét.

• Tulajdoni viszonyok: Az ingatlannak tiszta tulajdoni viszonyokkal kell rendelkeznie, azaz nem lehet rajta jogi akadály, például teher vagy jelzálog.

• Helyszín: A lakás vagy ház elhelyezkedése is fontos tényező. A bankok előnyben részesítik a jól megközelíthető, fejlett infrastruktúrával rendelkező területeket.

• Környezetvédelmi előírások: Bizonyos esetekben a bankok figyelembe veszik a környezetvédelmi előírásokat is, különösen, ha az ingatlan környezeti kockázatokkal járó területen található.

• Építési engedélyek: Új építésű ingatlanok esetén a bankok ellenőrizhetik, hogy minden szükséges építési engedély rendelkezésre áll-e.

Ezek az elvárások változhatnak a bank politikájától és a hitel típusától függően, ezért érdemes előzetesen tájékozódni az adott bank követelményeiről a lakáshitel igénylése előtt.

Az ingatlanokkal kapcsolatos általános feltételek Magyarországon valóban fontosak a vásárlás, bérlés vagy egyéb jogi tranzakciók során. Ezek a feltételek biztosítják, hogy az ingatlan jogilag tiszta, használható és forgalomképes legyen. Íme a főbb szempontok, amelyeket figyelembe kell venni:

• Terület: Az ingatlannak Magyarország területén kell elhelyezkednie.

• Per-, teher- és igénymentesség: Az ingatlannak mentesnek kell lennie bármilyen jogi vitától, terhelt jogoktól (pl. jelzálog, haszonélvezeti jog) és harmadik fél igényeitől.

• Önállóan forgalomképes: Az ingatlannak önállóan értékesíthetőnek kell lennie, azaz nem lehet más ingatlanhoz kapcsolva, és önállóan is használható kell legyen.

• Rendezett tulajdonviszonyok: Az ingatlan tulajdonjogának világosnak és rendezettnek kell lennie, ami általában a földhivatal nyilvántartása alapján ellenőrizhető.

• Lakhatásra alkalmas: Az ingatlannak lakhatási célokra alkalmasnak kell lennie, ami magában foglalja a megfelelő infrastrukturális ellátottságot (víz, villany, csatorna, fűtés stb.) és az épület állapotát.

Ezek a feltételek alapvetőek, amikor ingatlanvásárlásra, -bérlésre vagy más tranzakciókra kerül sor. Érdemes jogi szakértővel konzultálni a folyamat előtt, hogy elkerülhessük a későbbi problémákat.

Az ingatlan adásvételénél fontos, hogy az ingatlan tulajdonosa magánszemély legyen, ha a tranzakció célja a magánszemélyek közötti átadás. Az ingatlan törvényes átírásához elengedhetetlen, hogy az ingatlan rendelkezzen használatbavételi engedéllyel, amely igazolja, hogy az ingatlan jogszerűen használható és megfelel az előírásoknak.

A használatbavételi engedély biztosítja, hogy az ingatlan megfelel a vonatkozó építési és közegészségügyi előírásoknak, és alkalmas lakó- vagy üzleti célokra. Ha az ingatlan nem rendelkezik ezzel az engedéllyel, az problémákat okozhat a későbbi használat során, és a vevő jogi kockázatokkal is szembesülhet.

Ezen kívül az adott ingatlan besorolása is nagyon fontos, ez alapján dől el, hogy a vásárlás hitelezhető-e. A lakás és lakóház besorolású ingatlanokat minden bank hitelezi, ám nyaralóra, üdülőre, hétvégi házra vagy építési telekre már nem mindenhol igényelhető ez a finanszírozás, egy tanyánál vagy zártkerti ingatlannál pedig gyakorlatilag két bank közül választhat csak.

A vegyes funkció ugyancsak gondot okozhat, ha például az ingatlan irodaként és lakásként is funkciónál. A garázs és tároló fedezetként mindenütt elfogadható, amennyiben azok a lakóingatlanhoz kapcsolódnak és azzal egy helyrajzi számon vannak, egyébként legfeljebb úgynevezett kiegészítő fedezetként számolnak velük.

Vannak ingatlantípusok – például gazdasági épület, üzem, termőföld -, amelyek lakáshitellel nem hitelezhetők jelenleg, így ezek megvásárlására más finanszírozási termékeket kell keresni.

A bankok által elfogadott fedezetek köre valóban szoros összefüggésben áll az ingatlan falazatának típusával. A tégla, ytong és panel épületek általában az elvárt standardoknak megfelelnek, így ezeket szívesen fogadják el fedezetként a pénzintézetek. Ezzel szemben a vályogból, vegyes falazatból, faházból, rönkházból vagy gerendaházból készült ingatlanok esetén a bankok óvatosabbak lehetnek, és nem minden esetben fogadják el ezeket.

Az újépítésű könnyűszerkezetes házak esetében fontos az ÉME (Építésügyi Műszaki Engedély), ETA (Európai Technikai Engedély) vagy NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés) engedély megléte, illetve a teljesítménynyilatkozat. Ezek a dokumentumok bizonyítják, hogy az ingatlan megfelel az előírt műszaki követelményeknek. Használt, 10 évesnél fiatalabb könnyűszerkezetes épületek esetében viszont nem minden bank kérheti ezeket az engedélyeket, ami megkönnyíti a vásárlást.

Fontos azonban, hogy a 10 évesnél idősebb könnyűszerkezetes házak vásárlása már nem minden banknál lehetséges, így érdemes előre tájékozódni a hitelintézetek által támasztott követelményekről és lehetőségekről. A tájékozódás során figyelembe kell venni a bankok eltérő politikáit és gyakorlatait, hiszen ezek nagyban befolyásolják az ingatlan vásárlásának lehetőségeit.