Hogyan alakulnak az illetékszabályok 2018-ban?

Az ingatlanárak emelkedésének ellenére is sokan vásárolnak lakást. Folyamatos árnövekedés tapasztalható főleg a fővárosban és vonzáskörzetében. Nem csak a családi házak ára emelkedett, hanem a nagy népszerűségnek örvendő panellakások ára is. Köztudott, ha valaki ingatlant vásárol, utána illetéket kell fizetni. Cikkünkből megtudhatja, hogy hogyan alakulnak az illetékszabályok 2018-ban. Nagy újításokra az illetéktörvényben nem lehet számítani ebben az évben.

Változások 2018. január 1-től

Az illetékkedvezményben

A lakáseladók és lakásvásárlók számára jelenthet könnyítést egy törvénymódosítás, amelynek lényege, hogy az eddigi 1 helyett 3 évük lesz a vevőknek arra, hogy a korábban eladott lakásuk forgalmi értékével csökkentsék az új ingatlan megszerzéséhez kötődő illetékalapot. A szabályváltozás elsősorban azoknak a lakásvásárlóknak kedvez, akik 2015-ben vagy 2016-ban adtak el lakóingatlant, és azóta nem vettek másikat. Így a vevők a három éven belül eladott lakás forgalmi értékének 4%-ával is csökkenhetik a fizetendő illeték összegét, ami számukra akár milliós megtakarítást is jelenthet.

Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékével kapcsolatban

Ha a vállalkozó (e körben lényegében ingatlaniroda, mivel előző évi nettó bevétele min. 50%-ban ilyen tevékenységből kell származzon) nyilatkozatban vállalja, hogy továbbértékesíti, az illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének a 3%-a, illetve 2%-a, ha azt is vállalja, hogy ez a szerződés teljesedésbe is megy. Amennyiben a továbbértékesítés megtörténtét ingatlan-nyilvántartásba tulajdonjog-változás bejegyzése eladás esetén, vagy lízingbe adás tényének bejegyzése lízingszerződés alapján nem történik, vagy ha a továbbértékesítésről szóló részt utóbb felbontják a felek (magyarán nincs jele annak, hogy a továbbértékesítés megtörtént), az adóhatóság a korábban fizetett illeték kétszeresének megfizetésére kötelezi a vagyonszerzőt, vagyis a vásárlót, lízingbevevőt.

Az egésszel kapcsolatban a 2018-ban hatályba lépő új jogszabályi rendelkezés pedig a következő:

Van lehetőség elkerülni ekkor a kétszeres bahypnszerzési illeték megfizetését, mégpedig úgy, ha a lízingelő vállalkozó (csak ő) igazolja, hogy azért nem ment teljesedésbe a szerződés, mert a lízingbevevő meghalt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a lízingbevevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg a szerződés.

Ingatlan illeték alapjában

Szintén változott a szabályozás az illeték alapjául szolgáló érték bejelentésével és megállapításával kapcsolatban.

A hatályos törvényi rendelkezések szerint az illetékhez szükséges forgalmi értéket a vagyonszerző köteles bejelenteni (a jogügylet bejelentésekor, ha pl. vette, vagy a hagyaték bejelentésekor, ha örökölte). Ha ő ezt nem teszi meg, vagy az adóhatóság szerint a tényleges érték látványosan eltér a bejelentettől, akkor az adóhatóság állapítja meg.

A rendelkezés a következőképpen változott 2018. január 1-től:

A vagyonszerző a forgalmi értékről nyilatkozhat, és azt figyelembe veheti az adóhatóság, de mindenképpen a hatóság fogja megállapítani a forgalmi értéket mindenféle összehasonlító értékadatok alapján (különféle értékbecslések tipikusan), ha ilyen nem lehetséges, akkor helyszíni szemlével, vagy szakértő bevonásával is próbálkozhat.

Az is újdonság, hogy az ingatlan értékadatok helyes megállapítása érdekében az adóhatóság nyilvántartást vezet, ebből meg tudja becsülni a hasonló ingatlanok adatainak segítségével a forgalmi értéket.