Eltűnhetnek nagybankok Magyarországról?

Nagy Márton szerint ideális esetben öt nagybank működne Magyarországon. Ez azonban nem jelent kormányzati beavatkozást vagy kényszerű kivonulást. De mitől függhet, hogy egy pénzintézet elhagyja a magyar piacot, és milyen következményekkel járhatna ez az ügyfelek számára?

A kijelentés komoly visszhangot váltott ki, különösen azután, hogy a miniszter név szerint is említette az általa meghatározó szereplőnek tartott bankokat. Az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank mellett még egy nagy szereplő számára látna helyet a piacon.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy önmagában egy ilyen vélemény nem eredményez bankkivonulást. A kormány részéről nincs olyan szándék vagy intézkedés, amely a piaci szereplők számának csökkentésére irányulna.

A piac dönt, nem a kormány

Hogy hány bank működik Magyarországon, azt alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg. Új szereplők beléphetnek, a meglévők pedig – üzleti megfontolásból – dönthetnek a kivonulás mellett. Jelenleg azonban a hazai bankszektor kifejezetten nyereséges, így nem látszik tömeges távozásra utaló jel.

Elméletben előfordulhat, hogy egy bank értékesíti magyarországi üzletágát egy másik pénzintézetnek, de ez kizárólag üzleti alapon történhet. Ilyen konkrét tervekről jelenleg nincs információ.

Mi történik egy bankfelvásárláskor?

Az elmúlt években volt már példa jelentős átalakulásra. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével jött létre az MBH Bank. Ezek tapasztalatai alapján jól látható, hogy az ügyfelek szerződései alapvetően változatlan feltételekkel maradnak érvényben.

1. Mi lesz a hitelekkel?

A meglévő hitelszerződések nem szűnnek meg, és az új tulajdonos nem módosíthatja önkényesen a kamatfeltételeket.

A végig fix kamatozású hitelek kamata változatlan marad.

A változó vagy kamatperiódushoz kötött konstrukciók esetében a kamat módosítása továbbra is a szerződésben rögzített szabályok szerint történhet.

2. Mi történik a megtakarításokkal?

A lekötött betétek futamideje és kamata szintén szerződésen alapul, ezért azokat az új bank nem írhatja át egyoldalúan. Akkor sem, ha az adott pénzintézetnél eltérő betéti kamatok érhetők el.

3. És a bankszámlák?

A számladíjak módosítása csak az üzletszabályzatban meghatározott okok alapján lehetséges. Például ha az infláció szerepel az úgynevezett „oklistában”, akkor a díjemelés mértéke nem haladhatja meg az adott időszak inflációját.

Határozott időre szóló díjkedvezményeket az új tulajdonos sem vonhat vissza tetszőlegesen.

4. Mi a helyzet az új ügyfelekkel?

Az összeolvadások után gyakran racionalizálják a kínálatot. Egyes konstrukciók megszűnhetnek, mások átalakulhatnak. Ez főként az új szerződésekre és az új ügyfelekre lehet hatással. A meglévő szerződések feltételei viszont általában érintetlenek maradnak.

Nem egyik napról a másikra történik

Egy bankfelvásárlás bejelentése után akár évekig is külön működhet a két intézmény. A teljes informatikai és működési integráció hosszú folyamat, amely során igyekeznek minimalizálni az ügyfeleket érő kellemetlenségeket.

Milyen változásokat érzékelhetnek mégis az ügyfelek?

• Bankfiókok vagy ATM-ek megszűnése, főként ott, ahol korábban mindkét bank jelen volt.
• Netbanki és mobilalkalmazási felületek átalakulása.
• Időszakos fennakadások a rendszerek összehangolása során.