2018-tól megszűnik a 14%-os EHO-kötelezettség ingatlan bérbeadása esetén!

Napjainkban egyre többen vásárolnak ingatlant, melynek oka az alacsony lakáshitel kamat lehet. A lakásvásárlók kedvét a magasba szökött ingatlanárak sem szegik. Sokan otthonteremtés céljából első lakásukat vásárolják, jó néhányan pedig befektetésként, második, vagy akár harmadik ingatlanjukra tesznek szert. Ha kiadás céljából vásárol ingatlant, ugyanolyan körültekintőnek kell lennie, mintha lakhatás céljából saját magának vásárolná.

Sokan nem is gondolják, hogy egy ingatlan kiadása nem is olyan egyszerű dolog. Ezért is fordulhat elő, hogy sok befektetési céllal megvásárolt ingatlant parlagon hever, mert a tulajdonosaik nem érnek rá ezzel foglalkozni, így előnybe kerülnek azok, akik erre több időt tudnak fordítani, mert a kínálat kisebb lesz, a lakásokért pedig drágább bérleti díjat kérhetnek.

Azzal is számolnia kell, mielőtt belevág az ingatlankiadásba, hogy a bevételeken kívül, kiadásai is lesznek. Úgy, mint adó (SZJA, EHO), az esetleges javítások, felújítások, stb. Ezeken a kiadásokon csökkent 2018. január 1-től az állam, ugyanis nem kell a 14%-os EHO-kötelezettséget megfizetni.

A vállalkozás által magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti díjának az adóvonzatával kapcsolatban a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy a bérleti díjból, milyen módon állapítsa meg a kifizető vállalkozás a jövedelmet.

A magánszemély legfeljebb 50%-os költséghányadról nyilatkozhat. Nyilatkozat hiányában 10%-os költségátalányt kell alkalmazni, melynek eredményeként a bérleti díj 90%-a minősül a magánszemély jövedelmének.

A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a fentiek szerint megállapított jövedelemből a kifizetőnek 15% SZJA-t kell levonnia, illetve a magánszemély további nyilatkozatától függően bizonyos esetekben még 14% EHO-t is.

A 14% EHO-t a kifizetőnek akkor kell levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az adóévben:

• az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme eléri az 1 millió forintot, és
• az összes jövedelme után megfizetett egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli), egészségügyi szolgáltatási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás együttes összege a 450 ezer forintot nem érte, várhatóan nem éri el

A fenti adókötelezettségek természetesen akkor is fennállnak, ha a magánszemély nem vállalkozásnak adja bérbe az ingatlanját, ám ebben az esetben az SZJA- és EHO-előlegeket saját magának kell negyedévente (a negyedévet követő hónap 12. napjáig) megfizetnie az adóhivatal felé, majd éves bevallásában kell rendeznie a tényleges adókötelezettséget.

2018-tól változik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem EHO-vonzata!

2018. január 1-től a magánszemélyek ingatlan-bérbeadása kapcsán a szabályozás megszünteti az EHO-fizetési kötelezettséget, így jelentősen csökkennek a bérbeadással foglalkozó magánszemélyek adóterhei. A kedvező szabályzatról bővebben a T/15428 törvényjavaslatban olvashat.