2018-as változások az ingatlanszabályozásban

Az alacsony lakáshitel kamatoknak köszönhetően sokan vágnak bele az ingatlanvásárlásba. Vannak, akik első otthonukat vásárolják, sokan pedig második, harmadik lakásukat veszik befektetés céljából. A befektetőket a magas ingatlanárak sem tartják vissza, amelyek igencsak elszálltak napjainkra. A legnagyobb áremelkedés Budapesten és vonzáskörzetében, illetve a nagyobb városokban figyelhető meg. 2018 némi változást hozott az ingatlanszabályozásban, cikkünkben összegyűjtöttük ezek közül a legfontosabbakat.

EHO kötelezettség

A 14% EHO-t a kifizetőnek akkor kell levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az adóévben:

• az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme eléri az 1 millió forintot, és
• az összes jövedelme után megfizetett egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli), egészségügyi szolgáltatási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás együttes összege a 450 ezer forintot nem érte, várhatóan nem éri el

A fenti adókötelezettségek természetesen akkor is fennállnak, ha a magánszemély nem vállalkozásnak adja bérbe az ingatlanját, ám ebben az esetben az SZJA- és EHO-előlegeket saját magának kell negyedévente (a negyedévet követő hónap 12. napjáig) megfizetnie az adóhivatal felé, majd éves bevallásában kell rendeznie a tényleges adókötelezettséget.

Az EHO eltörlése elsősorban a budapesti lakáskiadókat érinti, mert általában ezeknél lépi át az éves jövedelem az 1 millió forintot. Ezzel a lakáskiadás utáni terhelés lényegében az eddigi felére csökken, mivel csak 15% SZJA-t kell fizetni.

Ettől a kedvezménytől valószínű nem fognak csökkenni a bérleti díjak, mert sok lakástulajdonos eddig sem fizetett meg minden közterhet a lakáskiadásból származó jövedelme után, így ez kevés bérbeadó számára jelent megtakarítást. A szabályváltozástól inkább az várható, hogy többen fogják legálisan, a tényleges bérleti díj bejelentésével kiadni a lakásukat, amiből több adóbevétel származhat.

Lakáshotelek

2018-tól a lakáshotelesek az eddigi egy helyett, három kiadandó ingatlan után választhatják a tételes átalányadózást, ez évente 38 400 forint minden egyes lakás után. Ez a lehetőség kedvez a lakáshoteleket működtetőknek, illetve fenntarthatja az úgynevezett bulinegyedben a rövid távú lakáskiadás jövedelmezőségét.

Lakhatási támogatás

A mobilitási célú lakhatási adókedvezménnyel, az albérlet-támogatással 5 éven keresztül élhet a munkáltató azon munkavállalói esetében, akiknek a lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelytől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára a munkahelytől.

2018-tól az albérlet-támogatás a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, valamint munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is adómentesen nyújthatja az éppen nála dolgozó munkavállalónak.

Idén továbbra is adómentes a munkavállalók elhelyezése azokban a munkásszállásokban, ahol egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (2016-ban legalább 2 embert kellett elhelyezni az adómentességhez ugyanabban a szobában). Mindezek mellett a lakhatási támogatás adómentes összegével, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordított kiadásokkal a cég még a társasági adóalapját is csökkenti. A kedvezménynek egyetlen korlátja van csak: az adózás előtti nyereség összeghatára, azt ugyanis nem haladhatja meg.

Emelkedik a munkáltató által adható adómentes lakhatási támogatás, mely az albérletben élő alkalmazottakat érintheti. 2017-ben az alkalmazottak a minimálbér 40%-át kaphatták támogatásként, 2018-tól pedig a minimálbér 60%-át. A minimálbér és a limit is nőtt, így az adómentesen adható havi támogatás összege 51 ezer forintról, közel 83 ezer forintra emelkedett januártól. A lakhatás költségeinek csökkentése az albérletben élő munkavállalók többségének vonzó, ezért a szabályok egyszerűsítése és a maximálisan adható támogatás növelése a munkaerőhiánnyal küszködő vállalkozásoknak is segítségére lehet.

Illetékkedvezmény

Az illetékkedvezményre vonatkozó törvénymódosítás a lakáseladók és -vásárlók számára jelenthet könnyítést. Lényege, hogy az eddigi 1 helyett 3 évük lesz a vevőknek arra, hogy a korábban eladott lakásuk forgalmi értékével csökkentsék az új ingatlan megszerzéséhez kötődő illetékalapot. A szabályváltozás elsősorban azokat a lakásvásárlókat érinti, akik 2015-ben vagy 2016-ban adtak el a lakóingatlant, és azóta nem vettek másikat. Így a vevők a három éven belül eladott lakás forgalmi értékének 4%-ával is csökkenhetik a fizetendő illeték összegét, ami számukra akár milliós megtakarítást is jelenthet. További illetékváltozásokról korábbi cikkünkben olvashat.