Milyen költségei lehetnek egy befektetésnek?

2018. május 18.

Vannak olyan szerencsés helyzetek, mikor az ember egy nagyobb összeghez jut. Az egyik legjobb időtöltés azon gondolkodni, hogy mit is kezdjen vele. Ha esetleg van hitele, vagy egyéb adóssága érdemes előbb azokat rendezni, aztán gondolkodni valamilyen befektetésen. Ha a pénzt beletörleszti hitelébe, mindenképpen jól jár, mert így hamarabb szabadulhat hitelétől, kevesebb kamatot kell fizetnie a banknak. Ha kifizette hitelét, és még maradt az összegből, vagy nem is volt hitele, ki kell találni, mit kezd a pénzzel. A legtöbb ember nyilván valóan gyarapítani szeretné a vagyont. Szóba jöhetnek például különböző bankbetétek, állampapírok, lakástakarék, nyugdíj célú megtakarítások, illetve bármilyen más egyéb befektetés.

 

A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amely lehetővé teszi, hogy a megtakarításokat költséghatékonyan, biztonságosan a kockázatok megosztásával fektessék értékpapírba. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet. A befektetési alap hozama befektetésfajtánként eltérő, illetve egy alap vásárlásának árát a befektetések aktuális értéke határozza meg. Ha a befektetési alap eladásra kerül, akkor az aznapi, aktuális értéken lehetséges. A magasabb hozam magasabb kockázattal is jár, ezért legyen körültekintő a befektetési alap kiválasztásánál. Érdemes előre átgondolni, hogy mennyi időre szeretné befektetni pénzét. Nem érdemes rövid időre befektetni, hiszen minél tovább tartja pénzét a bankban, annál nagyobb lehet a nyereség az összeg kivételekor.

 

Milyen díjak vonatkoznak az egyes befektetésekre?

Bármilyen befektetést, vagy akár állampapírt is választ, nem csak a hozamát kell figyelni, hanem azt is, hogy milyen költségei vannak. Nagyon fontos, hogy mire mennyit vonnak le egy befektetésnél, mert ha esetleg túl sokat, a nyereség pedig nem túl nagy, nem biztos, hogy megéri azt a befektetést választani. Az értékpapírszámla arra szolgál, hogy különböző befektetéseket lehessen rajta tárolni, akár lakossági állampapírt, akár befektetési alapot, vagy akár részvényeket. Az értékpapírszámla fenntartásának alapvetően kétféle rendszeres költsége van, az egyik a fix számlavezetési díj, a másik pedig az állományi díj.

Fix díj: Egy forintban meghatározott összeg.

Állományi díj: Százalékban meghatározott értéket jelent, amelyet a számlán lévő értékpapírok értéke után határoznak meg. Van olyan intézmény is, ahol a díj értékének minimumát vagy maximumát szabják meg.

 

A két díj a különböző szolgáltatóknál eltérő rendszerességgel jelenhet meg. Van ahol havi, van ahol negyedéves, van ahol éves szinten. Az állományi díj az értékpapírszámlán lévő összegtől függően sávosan is változhat, az egyes befektetésekre pedig eltérő díjak vonatkozhatnak. A bankok, illetve a befektetési szolgáltatók eltérő díjterhelés mellett vezetik a számlákat. A mai hozamok mellett nem mindegy, hogy a költség mennyit von el nyereségből. A fix díj éves szinten 4,2-12 ezer forint körül van, az állományi díj pedig 0,1-0,4% között mozog.

 

Az állományi díjon kívül egyes szolgáltatóknál letétkezelési díjakra is lehet számítani. Ennek fizetési mechanizmusa lényegében megegyezik az állományi díjéval. Felmerülhetnek az egyes befektetések megvásárlása, illetve eladása esetén is díjak, melyek akár igen borsosak is lehetnek.

 

Néhány jó tanács!

A számla fenntartása ingyenes, ha a lakossági állampapírokat a Magyar Államkincstárnál vásárolja. Ha a befektetési alapot választja, érdemes tudni, hogy az online elérhető szolgáltatóknál ingyenes a számlavezetés, illetve a szolgáltató saját alapjaiért vételi/eladási jutalékot sem kell fizetni.

 

A hitelmax.hu a felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket (cookie-kat) alkalmaz melyek a számítógépén tárolódnak, az adatkezelési tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről, melyeket a honlap használatával Ön elfogad és tudomásul vesz. Részletek...