Hogyan alakul az ingatlanpiac 2021-ben?

A hazai ingatlanpiac stabilan kezdte az évet. Az ingatlanpiaci elemzők az ingatlan-adásvételek számának növekedésére számítanak. Ezt az állami családpolitikai intézkedések is támogatják. Az előrejelzés szerint visszaesik a befektetési célú ingatlanvásárlás, a bérleti díjakban sem várnak emelkedést.

Idén januártól ismét 5%-osra csökkent az új lakásokat terhelő áfakulcs, amit a CSOK-kal vásárlók visszaigényelhetnek. Az eddig kiváró fejlesztők elindíthatják új beruházásaikat, így a következő években ismét nőhet a lakáspiaci kínálat. Az 5%-os áfakulcs 2026-ig alkalmazható a 2022 év vége előtt még építési engedélyt kapott építkezésekre.

A koronavírus miatt visszaesett a gazdaság. Tavaly csökkent a kihelyezett hitelek összege, idén viszont a hitelkihelyezés már erősebb lehet. Élénkítik a keresletet az állami támogatások új elemei, amelyek segítik a lakásvásárlást. Az elmúlt időszakban növekedett a bizonytalanság a vásárlók között, ezért óvatosabbak lehetnek a lakáskeresés során.

A bérleti díjak szintje tavaly jelentősen csökkent (11,8-13,4%), és várhatóan a közeljövőben sem emelkedik. A külföldi egyetemisták kiesnek a hosszú távra kiadó bérlemények piacáról, mert sok iskolában marad az online oktatás. Illetve a más városból érkező, ideiglenesen a szolgáltató szektorban dolgozók sem vesznek ki hosszú távra ingatlant.

A rövid távra kiadó lakások iránt is minimális az igény, hiszen külföldi turisták nem igazán érkeznek. A rövid távra kiadó otthonokat inkább a Magyarországon nyaralók kereshetik, de ez is a járványhelyzettől függ. Ezeket a lakásokat a hosszú távú piacon nehéz kiadni a lecsökkent kereslet miatt. Az iméntiek ismeretében a bérleti díjak várhatóan nem emelkednek.

A rövid távú szálláshelykiadás szigorítása miatt elképzelhető, hogy sokan nem is térnek vissza ezen kiadási módhoz, és a lakásukkal tartósan a hosszú távú piac kínálati oldalán jelennek meg. Az elmúlt években sokan vásároltak befektetési céllal ingatlant a még csak épülő projektekben, ezek a lakások is növelik majd a rendelkezésre álló bérlemények körét.

Amennyiben az egyetemi oktatás visszatér a hagyományos módba a hosszú távú bérlemények piacán enyhülést hozhat. A vírus mellett a rövid távú szálláshely-szolgáltatások szabályainak szigorítása akadályozhatja ezek piacának helyreállását.

A lakásbefektetések hozamait az is ronthatja, hogy az ingatlanárak korábbi jelentős növekedése megállt. Az ingatlanárak csökkentek tavaly április és június között. A befektetői kereslet az elmúlt évekhez képest mérsékeltebb lehet 2021-ben, viszont ha a nyáron véget ér a járvány, ismét élénkülhet az érdeklődés részükről.

Az ingatlanárak alakulásáról nehéz pontos előrejelzést adni, hiszen a járvány lefutása befolyásolja a gazdasági helyzetet. A lakásárak csökkenését megakadályozza a fizetési moratórium, ami nem engedi, hogy az ingatlanok tömegesen a piacra kerüljenek. A lakásvásárlási támogatásoknak köszönhetően a járvány elmúltával a lakáspiaci forgalom is élénkülhet.

A távmunka átalakíthatja a lakáspiacot. Ha hosszabb távon gondolkodunk, nagy kérdés, hogy mennyire marad fent a home office gyakorlata a járvány után. A home office-ban dolgozók számára fontos, hogy a lakóingatlan otthoni munkavégzésre alkalmas legyen, vagyis elképzelhető, hogy nagyobb lakásra lehet szüksége a családnak. Valamint előtérbe kerülhet az otthoni kikapcsolódás fontossága is (pl. erkély, kert), mivel az illető több időt tölt otthon. Fontosak az egyéb technikai feltételek, mint például a gyors internetkapcsolat, ami még akár egy Budapest környéki agglomerációs településeken is probléma lehet.

A távmunka elterjedésének hatására hosszú távon átalakulhat a városok lakáspiaca. Ha például belvárosban túlsúlyba kerülnek a távmunkát választó vállalatok, a centrum közelségének lokációbeli előnyei eltűnhetnek, felértékelődhet a külváros és az agglomeráció. Az otthoni munkavégzés terjedésével a munkahelyek közelsége kevésbé bizonyul fontosnak, heti pár nap bejárás megoldható távolabbról is.

Valószínűleg rövidtávon nem csökken a városok népszerűsége, ugyanis itt találhatóak a kulturális és egyéb szórakozási lehetőségek, és az olyan munkahelyek, ahol nem oldható meg az otthoni munkavégzés. Az agglomeráció drasztikus növekedésének egyik korlátja az ott található ingatlanok szűkös kínálata, másrészt az infrastrukturális feltételek hiányosságai.