Optimális törlesztőrészlet

A hitelfelvétel egyik legfőbb szempontja, hogy mekkora lesz a kölcsön törlesztőrészlete. Érdemes úgy kalkulálni, hogy a havonta fizetendő összeg ne legyen túl megterhelő a családi kasszának. Az MNB 32/2014. (IX. 10.) rendelete a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szól, ami alól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem lehet kivétel. A Jövedelemarányos Törlesztési Mutató alapja az igazolt havi nettó jövedelem. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő.

A törlesztőrészlet nagyságát több tényező is szabályozza. Egyrészt a kötelező önrész, másrészt pedig az előbb említett adósságfék szabály. Nehéz okosnak lenni a törlesztő meghatározásánál, mert az sem jó, ha túl magas, de az sem, ha túl alacsony. Mindkettőnek megvan az előnye, és a hátránya is. A legkényelmesebb úgy beállítani a törlesztőrészletet, hogy az beleilleszkedjen a havi kiadásokba.

A szakértők azt mondják, hogy nem érdemes a jövedelmet a maximális terhelhetőségig kihasználni. Ennek oka, hogy ha esetleg fizetési nehézség adódik, a túl magas törlesztőt nem biztos, hogy a későbbiekben is gond nélkül fizetni tudja majd. Ha leáll a kölcsön fizetésével a bank késedelmi kamatot számol fel, és még a KHR negatív adós listájára is felkerülhet.

A túl hosszú futamidőnek az a hátulütője, hogy többet fizet vissza a hitelnyújtónak, ugyanakkora THM esetén is. Ez azért van így, mert a hosszúra nyúlt futamidővel ugyan a törlesztőrészlet havonta alacsonyabb, de mivel az idő, ami alatt vissza kell fizetni a kölcsönt hosszabb, így több kamatot kell a banknak visszafizetni.