Mitől függ, hogy mekkora törlesztőt vállalhat be?

Egy hitel felvétele előtt, mindenki kalkulál, hogy mekkora lehet az a törlesztőrészlet, amely belefér a havi kiadásokba. Az adósságfék szabály (JTM-korlát) pontosan meghatározza, hogy az igazolt nettó jövedelem mekkora részét fordíthatja a hitelfelvevő hiteltörlesztésre. Azzal viszont, hogy a bevállalható törlesztőrészlet nagyságát mi minden befolyásolhatja még, sokan nincsenek tisztában. Mitől függ, hogy mekkora törlesztőt vállalhat be?

A Jövedelemarányos Törlesztési Mutató határozza meg, hogy az igazolt jövedelemmel mekkora lehet a havi hiteltörlesztő, ami befolyásolja a felvehető hitel nagyságát is. Fedezetlen személyi kölcsön esetében, amennyiben a hitelfelvevők igazolt havi nettó jövedelme 500.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 500.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. Jelzáloghitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500.000 Ft jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

Mitől függ, hogy mekkora törlesztőt vállalhat be?

• Maximális törlesztőrészlet: A JTM szabály szerint egy legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnél a hitelintézetek akár az igazolt nettó jövedelem 50%-áig is elmehetnek a havi törlesztővel, viszont egyáltalán nem biztos, hogy ezt meg is fogják tenni. Inkább 40% körüli értékkel érdemes számolni. Az is előfordulhat, hogy a nettó jövedelmet a bankok csökkentik valamekkora megélhetési költséggel, majd az így kapott összeg 50%-a lehet legfeljebb a bevállalható törlesztőrészlet.

• Különböző fajta jövedelmek: Nem biztos, hogy a pénzintézetek teljes egészében elfogadják majd a rendelkezésre álló jövedelmet. A készpénzes, a külföldi, a vállalkozói jövedelmek, illetve az ingatlan bérbeadásból származó bevétel jelenthetnek problémát. Ha az igénylők közül nem mindenkinek a jövedelmét fogadják el, vagy esetleg elfogadják, de csak csökkentett mértékben, akkor ezzel a bevállalható törlesztőrészlet is kisebb lesz.

• Kamatszint: Az egyes bankok eltérő kamatszinten dolgoznak, így ugyanakkora hitelösszegre, azonos futamidő mellett valahol többet, míg máshol kevesebbet kell fizetni. Így könnyen előfordulhat, hogy az egyik hitelintézetnél megkapja a kívánt hitelösszeget, míg máshol csak kevesebbet. Azt is fontos tudni, hogy ugyanaz a pénzintézet sem ad minden igénylő számára azonos áron kölcsönt, ugyanis eltérő kamatkedvezménnyel jutalmazhatják a magasabb jövedelmet, a nagyobb értékű ingatlanfedezetet, de kedvezményt érhet az is, ha meglévő ügyfélként kér valaki lakáshitelt. A bankok kedvezményrendszerei bonyolultak, nem biztos, hogy mindenki számára egy bizonyos bank kínálja a legkedvezőbb feltételeket.

• Kamatperiódus: A havi törlesztőrészlet függ a választott kamatperiódustól is, hiszen más a kamata például egy 10 éves kamatperiódusú hitelnek, mint egy végig fix kamatúnak. A kamatperiódus az az időszak, ami alatt a kamat, ezzel együtt pedig a havi törlesztőrészlet nem módosulhat, emiatt kamatkockázat szempontjából a fix kölcsönök jelentik a nagyobb biztonságot. A JTM szabály szempontjából is fontos a kamatperiódus hossza. Az 500 ezer Ft alatti jövedelemnek legfeljebb a fele fordítható törlesztésre, viszont a bevételnek csak a negyedét teheti ki a havi fizetnivaló egy 5 évnél rövidebb kamatperiódus választása esetén.

• Futamidő: A hitelösszeg havi törlesztőrészletét befolyásolja a futamidő is. Minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a törlesztő, így annál kisebb jövedelem is elegendő az igényléshez. Lényeges, hogy nem minden kamatperiódus érhető tetszőleges futamidővel. A hosszabb futamidő hátránya, hogy ezzel együtt a teljes visszafizetendő összeg magasabb lesz. Ennek oka, hogy tovább használjuk a bank pénzét, és emiatt pedig tovább kell utána kamatot fizetni.

• Meglévő hitelek: A hitelbírálat első lépéseihez tartozik, hogy a bank ellenőrzi a KHR rendszerben a hiteligénylő meglévő kölcsöneit, hiszen ezek havi törlesztőrészleteit is figyelembe veszik az újonnan bevállalható havi törlesztőrészlet nagyságának meghatározásakor. Sajnos egy folyószámla hitelkeret is csökkenti a vállalható törlesztőrészlet összegét, ugyanis a keret összegének 5%-át hiteltörlesztőként veszik figyelembe.

• Ingatlanfedezet értéke: A bevállalható havi törlesztő összegének meghatározásakor alapvetően a jövedelem nagysága a mérvadó, a fedezetként bevonni kívánt ingatlan értéke is fontos. Egy jelzáloghitelnél a pénzintézet legfeljebb a fedezet becsült forgalmi értékének 80%-áig hitelezhet, a fennmaradó részt önerőként az igénylőnek kell finanszíroznia. A 80%-os hitelezhetőség nincs kőbe vésve, a bank dönthet úgy, hogy csak 50, 60 vagy éppen 70%-ig megy el.