Minden, amit a foglalóról tudni érdemes

Egy lakás megvásárlásakor általában foglalót kell adni a vevőnek az eladó részére, hogy ezzel erősítse vételi szándékát. A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettségként a szerződéskötéskor a kötelezettségvállalás jeleként átadott pénzösszeg. A foglaló funkciója szerint mind a vevőt, mind az eladót védi, ha a másik fél eltérne a szerződéstől. A foglaló legfontosabb tulajdonsága ugyanis, hogy az így okozott kárt a foglaló erejéig nem kell a bíróság előtt bizonyítani. Cikkünkben összefoglaltunk mindent, amit a foglalóról tudni érdemes.

Érvényes előszerződés kötése esetén is adható foglaló. A foglalóval kapcsolatos megállapodásra a jogszabály nem ír elő írásbeli alakot, ezért foglalót a szerződéskötéskor szóban is vagy ráutaló magatartással is ki lehet kötni. A kikötés érvényességéhez annak írásba foglalása akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerződés érvényességét írásba foglaláshoz köti. A Ptk. 218. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a szerződés lényeges elemeit kell írásba foglalni, a joggyakorlat azonban a foglalót nem tekintette ilyennek.

A foglaló általában a lakás vételárának 10%-a, de bizonyos esetekben ennél magasabb összeget is lehet kérni. A túl magas foglalóösszeg esetén bármelyik fél kérheti a bíróságon annak csökkentését. A lakás eladásának meghiúsulása esetén is mindkét fél felléphet az általa elszenvedett kár csökkentésére a foglaló erejéig:

• Amennyiben az eladó hibájából semmisül meg az adásvétel, akkor nem csak a foglalót, hanem a foglaló értékének kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek.

• Ha a vevő miatt nem jön létre az adásvétel, az eladót illeti a foglaló teljes összege, a vevő arra semmilyen jogot nem formálhat.

• Amennyiben mindkét fél felelős az adásvétel meghiúsulásáért, (vagy ritkább esetben, ha egyik sem), akkor a foglaló összege a vevőnek visszajár.

A foglaló átadása történhet az okirat aláírása előtt, vagy akár után is. A foglaló átadásakor egyértelműen ki kell kötni, hogy az átadott pénz foglaló, azt mindkét fél foglalónak tekinti. Ha a szerződés világosan kimondja, hogy a kifizetett pénzösszeg foglaló, azzal további teendő nincs. Amennyiben biztosra szeretne menni, érdemes ügyvédhez fordulni, mert jogi garanciát csak ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés nyújthat.

Ha a szerződésben egyértelműen nincs kikötve, hogy a vevő által kifizetett összeg foglaló, előlegnek minősül, ami viszont visszajár a vevőnek még akkor is, ha nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Ebben az esetben az eladó csak a bíróságon igazolhatja, hogy a visszalépő vevő kárt okozott neki. Ha az adásvétel során nem merül fel probléma, alapjában véve nincs különbség a foglaló és az előleg között, mindkettő beleszámít az eladott lakás vételárába.

A foglalóban szereplő kár összegét nem kell bíróság előtt megindokolni. Viszont ez fordított esetben is igaz, a más okból kifizetett kártalanítás beleszámíthat a foglalóba, például az átadás késlekedésekor az eladó által megfizetett kötbér a foglaló részét képezi.

Azt is fontos tudni, hogy a foglaló nem játék, nem lehet csak úgy össze-vissza fizetgetni. Például, ha az eladónak érkezik egy magasabb összegű ajánlata az ingatlanra, a foglalót nem adhatja vissza az előző érdeklődőnek azzal a szándékkal, hogy megváljon tőle. A szerződés szerint a vevő továbbra is jogosult a lakás megvásárlására, és csakis rajta múlik, hogy elfogadja-e a foglaló kétszeresét kárpótlásul.

Lakásvásárlóként sem más a helyzet. Ha például a vevő talál egy olcsóbb ingatlant, nem teheti meg, hogy még a foglaló elbukásával is megvegye azt, hiszen még él az előző lakásvásárlási szerződése is.