Milyen adózási formát lehet választani a KATA helyett?

Elfogadta a Parlament a kisadózó vállalkozások tételes adója, a KATA szabályainak módosítását. Az új jogszabály 2022. szeptember 1-én lép hatályba. A változás 450 ezer embert érint. De vajon milyen adózási formát lehet választani a KATA helyett? Összegyűjtöttük a módosítás legfontosabb elemeit, illetve, hogy milyen adó- és járulékterhekkel kell számolniuk a jövőben azoknak, akik az átalányadózást választják a KATA helyett.

 

Milyen adózási formát lehet választani a KATA helyett?

Kik választhatják továbbra is a KATA-t?

A főfoglalkozású egyéni vállalkozók és őstermelők maradhatnak a KATA-ban, abban az esetben, ha kizárólag kifizetőhelynek nem minősülő személyeknek, vagyis magánszemélyeknek állítanak ki számlát. Ez alól kivételt képeznek a taxisok.

 

Mi változott?

Az éves bevételi összeghatárt 12 millió forintról 18 millió forintra emelték.

TB-járulékot és szochót továbbra sem kell fizetniük ezeknek a vállalkozóknak.
A KATA összege változatlanul havi 50 ezer forint (amig a bevétel meg nem haladja a 18 millió forintot).

A KATA egyik nagy előnye, hogy alanyi adómentesség is kérhető mellé akkor, ha az éves árbevétel nem haladja meg a 12 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy áfamentesen lehet számlát kiállítani és nem kell áfabevallást készíteni.

 

Melyek azok a vállalkozások, amelyeknek más adózási formát kell keresniük a KATA helyett?

• Azoknak a társas vállalkozásoknak, amelyek eddig KATA-ztak.
• Azoknak, akik főállásuk melletti vállalkozói tevékenységükkel összefüggésben választották ezt az adózási formát.
• Azoknak, akik vevői között van cég, vagy bármilyen más kifizetőhely.

 

Milyen lehetőségek vannak a KATA helyett?

Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a KATA-ból kiesnek, az egyik legegyszerűbb megoldás az átalányadózás. Viszont az átalányadózást az eddig KATA-zó betéti társaságok nem választhatják. Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy egyéni vállalkozóként folytassa valaki azt a tevékenységet, amelyről korábban a bt. állított ki számlát.

 

Kik élhetnek az átalányadózás lehetőségével?

Az átalányadózást egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő választhatja. Ennek keretében arra kapnak lehetőséget a vállalkozók, hogy a tételes költségelszámolás helyett tevékenységüktől függően költségátalánnyal csökkentsék a személyi jövedelemadó (szja) alapjukat, és az így mérsékelt adóalap után fizessék be az szja-t, illetve a TB-járulékot valamint a szociális hozzájárulási adót, azaz a szochót.

Hogy mekkora költséghányaddal számolhat el egy átalányadózó vállalkozó a tevékenységtől függ: 

90%-os költséghányaddal számolhatnak azok a vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkoznak. Ide tartoznak a mezőgazdasági őstermelők is.

80%-os költséghányadot érvényesíthetnek azok a vállalkozók, akik kizárólagos tevékenységként folytatják az alábbiak valamelyikét:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati termék-előállítás, illetve szolgáltatás nyújtás, továbbá építőipari kivitelezés
• ipari gép-, berendezés-, eszköz-, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítás, épületgépészeti berendezések javítása
• a taxisok, egyéb szárazföldi személyszállítás, illetve közúti áruszállítás
• számítógép és kommunikációs eszközök javítása
• fényképészet
• textil, szőrme mosás, tisztítás, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás
• vendéglátás

Minden más tevékenység esetén az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányad 40%.

 

Az átalányadózásnál is van bevételi határ. Ez alapesetben a minimálbér tízszerese, vagyis idén évi 24 millió forint. Ha a cég kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, akkor a minimálbér ötvenszerese, vagyis ebben az évben 120 millió forint.

Az átalányadó egész évre választható. Tört év induláskor elképzelhető, ilyenkor a bevételi határt arányosítani kell, 365 nappal számítva az évet.

A KATA-sok lényegében egy adóval letudták valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket, és ez így marad a jövőben is azok számára, akik a szeptember 1-jével hatályos feltételeknek megfelelnek és a KATA-ban maradnak.

Az átalányadózó vállalkozók ezzel szemben személyi jövedelemadót, TB-járulékot és szociális hozzájárulási adót (szochót) is kötelesek fizetni. Ennek alapja a bevétel költségátalánnyal, illetve a mentesített adóalappal csökkentett része.

 

Fontos azonban figyelni arra, hogy a befizetendő TB-járuléknak és a szochónak abban az esetben is el kell érnie minimálbér, illetve a bérminimum után fizetendő összeget, ha egyébként az adóalap ennél alacsonyabb. Szja csak az adóalap erejéig fizetendő. Ettől csak abban az esetben van mód eltérni, ha a vállalkozó:

• rendelkezik legalább 36 órás munkaviszonnyal, ahol megfizetik utána a minimális TB-járulékot, illetve szochót
• nappali tagozaton tanul
• saját jogú nyugdíjas

Az, hogy a bérminimummal vagy a minimálbérrel kell-e számolni nem a végzettségtől, hanem a tevékenységtől függ. Ha valakinek van diplomája, de vállalkozóként olyan tevékenységet folytat, amely nem igényel ilyen képzettséget, akkor elég, ha a minimálbér után fizeti meg a közterheket.

A KATA-nál magasabb közteher mellett az átalányadózás hátrányai közé tartozik az is, hogy az átalányadózás adminisztrációja sokkal bonyolultabb, mint a KATA-é. Utóbbi esetében a KATA-nál is megkövetelt bevételi nyilvántartás mellett:

• A számlákat is nyilván kell tartani.
• Havi járulékbevallást is be kell adni abban az esetben is, ha nincs fizetni való.
• Ha van fizetni való, akkor havonta ki kell számolni az adó és járulék összegét, és el kell készíteni az ehhez a szükséges dokumentumokat is.
• Éves szja-bevallást is kell készíteni.

Az átalányadózás előnyeként ki kell emelni, hogy míg a KATA-s vállalkozások szja-kedvezményekben nem részesülnek, illetve csak töredék szolgálati évet szereznek az öregségi nyugdíjjogosultságukhoz, ez az átalányadózás mellett nem így van.