Már gyermekkorban fontos a pénzügyekről beszélni!

A 14-18 éves korosztályt kevésbé érdeklik a pénzügyek. A legtöbb szülő úgy gondolja, ráér ezzel később foglalkozni. A családban se nagyon kerül elő ez a téma, vagyis nagy valószínűséggel a szülők sem szívesen vonják be gyerekeiket az anyagi dolgaikba, pedig már gyermekkorban fontos lenne a pénzügyekről beszélni. Ha egy szülő úgy dönt, hogy bevonja a gyerekeket a pénzügyekbe, akkor vajon mikor, és hogyan vágjon bele?

A fiatalok többsége nap, mint nap találkozik pénzügyekkel, hiszen amikor új cipőt, ruhát, üdítőt, csokit vagy éppen zsebpénzt szeretnének, akkor ezek anyagi vonatkozásai előkerülnek. Ezért hozzáértők szerint már akár alsó tagozatban el lehet kezdeni a pénzről beszélni, ám ehhez szükséges, hogy a gyerekek tisztában legyenek az alapvető matematikai fogalmakkal, műveletekkel. A pénzügyi tudatosságra nevelést már óvodás korban is elkezdhetjük, csak játékos formában.

Fontos az is, hogy a pénz téma ne egy egyszeri, feszengős beszélgetés legyen, hanem inkább a mindennapi társalgás része. Itt egyszerű és gyakorlatias dolgokra kell gondolni, mint például közösen átnézni egy áruház akciós katalógusát, majd átbeszélni, hogy mit, mennyivel olcsóbban lehet megkapni az adott időszakban.

Sokszor nem könnyű az árakat összehasonlítani, mert valamikor a kedvezmény százalékos értékét tüntetik fel, máskor a megtakarítható összeg van kiemelve. Hasznos az árcédulán lévő egységár, amit sokan nem is ismernek. Jó kommunikációval a gyerek ezt akár nyomozós játékként is felfoghatja, miközben gyakorolja a matematikát is.

Motivációt jelenthet, hogy ha a megtakarított pénzt félretesszük egy családi alapba. Itt pár hónap alatt látványos összeg gyűlhet össze, amit aztán olyan élményekre költhetünk, amelyeket az egész család élvezhet. De a gyerekek is dönthetnek arról, hogy mi legyen az összegyűlt pénz sorsa. A lényeg, hogy a tudatos pénzügyi döntésnek legyen kézzelfogható haszna.

Fontos, hogy nem kizárólag a spórolásra, az akciókra kell kihegyezni a beszélgetéseket, érdemes lehet azt is megbeszélni, hogy két hasonló termék ára vajon miért lehet különböző. Meg lehet nézni a gyerekkel együtt az összetevőket, a kiszerelés nagyságát, de akár azt is meg lehet vitatni, hogy jobban ízlik-e a drágább változat. Amennyiben a drágább terméket jobbnak találjuk, akkor azt is meg lehet vásárolni, ám ennek is tudatos döntésnek kell lennie. Itt jön az ár/érték arány fogalmának a tudatosítása.

Amikor a gyerekkel egy üzletben az árakról beszélünk, akkor egyértelmű a kérdés, hogy minek, miért annyi az ára, amennyi. Itt lehet beszélni az üzlet működtetésével kapcsolatos kiadásokról, az ott dolgozók béréről, vagy éppen a termék előállításának költségeiről. Az ilyen beszélgetéseknek köszönhetően a gyerek szép lassan tisztában lesz a munka értékével és azzal, hogy nem mindenkinek azonosak az anyagi lehetőségei.

Fontos a pénzügyi tudatosságra nevelésben, hogy jó mintával szolgáljunk a gyereknek. Az ehhez vezető első lépés az, hogy mindig bevásárlólistával megyünk vásárolni, és igyekszünk ragaszkodni ahhoz, hogy ezen kívül más ne nagyon kerüljön a kosárba.
 

Ha már a gyerek elég érett hozzá, akkor lehet zsebpénze, bankszámlán vagy készpénzben. A számla és a hozzá tartozó bankkártya talán annyival jobb, hogy bármikor hozzáférhet a pénzéhez, ha szükséges, a mobilalkalmazásban pedig utólag látható, hogy mire költötte el a pénz. A bankszámla a szülői kontrollt is segíti, hiszen a szülő bármikor ráláthat a gyerek számlájára, és beavatkozhat, ha szükséges.