LTP-legfontosabb jellemzők

A lakás-takarékpénztár (LTP) kizárólagosan lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik. Az LTP a megtakarítási idő lejárata után kedvező hitellehetőséget biztosít. Minden magyar állampolgár igénybe veheti, családi állapottól és jövedelemtől függetlenül. A lakás-takarékpénztár csak lakossági ügyfeleknek, illetve lakásszövetkezeteknek és társasházaknak nyújthatnak lakáscélú hiteleket. Nézzük az LTP-legfontosabb jellemzőit!

A LTP-ak működését Magyarországon az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXIII. törvény, a 215/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet, és a 47/1997. (III. 12.) Kormányrendelet szabályozza.

LTP-legfontosabb jellemzők

• Az LTP szerződések kamatadó mentesek.

• Az LTP a betétre fix, jogszabályban előírt 0,1%-3% éves betéti kamatot biztosít.

• Hitelkamata 2,9%- illetve 6% (módozattól függően) ami állandó és fix.

• A 2018. október 16. előtt kötött szerződésekre az éves megtakarítás után a magyar állam 30%-os állami támogatást biztosított, legfeljebb 10 évig, legfeljebb havi 20.000 forint-os megtakarításig (maximum 72.000 forint támogatás/év/szerződés). A 2018. október 16. után kötött szerződésekre állami támogatás nem jár.

• Az LTP szerződés lejárta után az összegyűlt megtakarításon felül lakáscélú hitel igényelhető. A megtakarítást önerőnek is beszámítják a bankok.

• Az állami támogatás alanyi jogon járó juttatás, ezért az is kaphatja, aki szerződéssel rendelkezik, viszont keresettel nem.

• Az állami támogatásra magyar állampolgárok jogosultak (van adószámuk).

• 2009. július 1. után kötött szerződésekre csak lakáscélra használható fel a 30%-os állami támogatás.