A kamatstop kivezetése és következményei: Mire számíthatnak a lakáshitelesek?

Több mint négy évvel a bevezetése után a pénzügyi piac egyik legmeghatározóbb védőhálója, a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop kivezetése került a figyelem középpontjába. Az intézkedés százezrek számára biztosított védelmet az emelkedő piaci kamatkörnyezet ellen, azonban a rendkívüli jogszabályi védelem fenntartása hosszú távon torzítja a hitelpiacot és jelentős terhet ró a pénzügyi szektorra.

A törlesztőrészletek várható emelkedése és az adósok helyzete kulcskérdés: mire számíthatunk a kamatstop feloldását követően, és milyen stratégiai lépésekkel kerülhető el a pénzügyi pofon?

Mit jelentett a kamatstop, és kiket érint a kivezetése?

A 2022 januárjában életbe lépett kamatstop lényege az volt, hogy a változó kamatozású (3, 6 vagy 12 havi BUBOR-hoz kötött), valamint később az legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek referencia-kamatlábát a 2021. október 27-i szinten rögzítette.

Az MNB adatai alapján a védelmi ernyő alá jelenleg is több mint 200 ezer hitelszerződés tartozik, mintegy 800 milliárd forint feletti fennálló tőketartozással. A kivezetés így a hazai lakáshiteles állomány több mint negyedét közvetlenül vagy közvetve érinti.

Milyen következményekre kell számítani a törlesztőrészletekben?

A kamatstop megszűnésével az érintett hitelek kamata visszatér a piaci alapon számított szintre. Bár a bankközi kamatlábak (BUBOR) jelentősen csökkentek a korábbi, 16% feletti csúcsokról, még mindig számottevően magasabbak a 2021 végén rögzített 2% körüli szinteknél.

A következmények mértéke több tényezőtől függ:

• Rövid kamatperiódusú (BUBOR-os) hitelek: Ezen adósok szembesülhetnek a leggyorsabb átárazódással. Mivel a jelenlegi piaci BUBOR-szintek lényegesen magasabbak a rögzített referenciaértéknél, a törlesztőrészlet – a fennálló tőke és hátralévő futamidő függvényében – átlagosan 10-15%-kal is megugorhat.

• 3-5 éves kamatperiódusú hitelek: A kivezetés hatása náluk nem feltétlenül azonnal, hanem a szerződés szerinti soron következő kamatfordulónapon jelentkezik.

• Átlagos törlesztő-növekedés: Egy átlagos, 4 millió forintos fennálló tőketartozású és 6 év hátralévő futam idejű hitel esetében a havi pluszteher nagyságrendileg 6 000–8 000 forint emelkedést jelenthet. Ugyanakkor a nagyobb tőketartozással és hosszabb futamidővel rendelkező adósoknál az emelkedés a több tízezer forintot is elérheti.

Mit tehet az adós a felkészülés érdekében?

A legrosszabb stratégia a várakozás. Az alábbi lépésekkel jelentősen csökkenthető vagy kiváltható a megnövekedett teher:

1. Hitelkiváltás fix kamatozású hitellel: Ha még legalább 5-10 év hátravan a futamidőből, érdemes megvizsgálni a piaci alapon elérhető, végig fix vagy hosszú kamatperiódusú lakáshiteleket. Egy kedvezőbb kamatozású új hitellel nemcsak a törlesztő csökkenthető, de a jövőbeli kamatkockázat is teljes egészében kiszűrhető.

1. Futamidő-hosszabbítás: Amennyiben az új havi törlesztő meghaladja a család teherbíró képességét, a banknál kérhető a futamidő kiterjesztése, ami csökkenti a havi fizetési kötelezettséget (bár a teljes visszafizetendő összeget növeli).

1. Részleges előtörlesztés: Ha rendelkezésre áll megtakarítás, a tőketartozás csökkentésével arányosan mérsékelhető a kamatbázis, így a törlesztőrészlet is kezelhetőbb szinten marad.

1. Célzott banki/egyedi segítség: A sérülékenyebb jövedelmi helyzetű adósok számára a pénzintézetek és a szakpolitika egyedi áthidaló megoldásokat kínálhat a fizetési nehézségek elkerülésére.

(hirdetés)

(hirdetés)