Hány hitele lehet egy személynek?

Nem csak azok az emberek vesznek fel hitelt, akiknek még nincs, hanem azok is, akiknek már van. Vajon kaphatnak-e kölcsönt azok, akiknek már van? Hány hitele lehet egy személynek? A hitelképességet elsősorban a pénzintézet által elfogadott, igazolható nettó jövedelem határozza meg. A bankok kizárólag a hivatalosan igazolható jövedelmet fogadják el. Igazolás hiányában a hitelintézetek nem tudjál elfogadni.

A havi törlesztő maximális nagyságát az igazolt jövedelem határozza meg. A felső határt a JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) jogszabálya mondja ki. A bankok ettől lefelé eltérhetnek, felfelé nem. A JTM azt mutatja meg, hogy az igazolt jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre. Ha már van hitele a hiteligénylőnek, akkor az új hiteligény elbírálásakor azt is figyelembe veszik, sőt, a hitelkeretet is beszámítják 5%-os aránnyal. JTM szabály: 

• Lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

• Fedezetlen személyi kölcsön esetében, amennyiben a hitelfelvevők igazolt havi nettó jövedelme 500.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 500.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.

Egy személynek egyszerre, akár több (2-3) hitele is lehet, ha jövedelme elbírja ezek havi törlesztőjét. Amennyiben meglévő jelzáloghitele/hitelei mellé újabbat szeretne felvenni, akkor az lehet a nehézség, hogy a lakáshitelt kínáló hitelintézetek nem szívesen állnak be egymás mögé zálogjoggal. Ha meglévő jelzáloghitele mellé még egyet venne fel, akkor megoldás lehet, hogy azt is a korábbi pénzintézettől igényli meg, vagy egy másik banktól nagyobb összeget igényel, amiből kiváltja az első kölcsönt, így a későbbiekben továbbra is egy bankkal áll szerződésben.

Személyi kölcsön esetén a fenti probléma nem áll fenn, mert nincs ingatlanfedezet, a hitelbírálat kizárólag jövedelemalapú.

Ha hitelkiváltásról van szó, a JTM szabály erre is vonatkozik. Amennyiben a hitelcél kifejezetten hitelkiváltás, akkor a hitelt nyújtó intézmény nem veszi figyelembe jövedelemvizsgálatkor a kifizetendő hitel törlesztőjét, hiszen azt később már úgysem kell fizetni.