Hitelszótár

Találatok a(z) adós keresőkifejezésre (17 találat).
« vissza a teljes hitelszótárra

Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képező ingatlant felajánlja. Az ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyezve. Jelentése megegyezik a zálogkötelezett jelentésével.

Az a természetes személy, aki jogosult a bank szolgáltatásának igénybevételére, akinek a bank a kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget bocsát rendelkezésre. A hiteligénylő a kölcsönszerződés megkötése után adóssá válik. A házastársat mindig be kell vonni a hitelbe kivéve, ha nem tulajdonos a fedezetként felajánlott ingatlanban, és nyilatkozik közjegyző előtt, hogy nem vonatkozik a hitelbe bevonni kívánt ingatlanra a házastársi vagyonközösség. Általában Adós- Adóstárs nem szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) korábbi nevén BAR (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerben), amennyiben szerepel, abban az esetben csak zálogkötelezett/dologi adós lehet, aki a fedezetet nyújtja a hitelhez.

Az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. A bank a hitelezés feltételéül előírhatja adóstársként különösen házastárs (élettárs), valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat. Általában Adós- Adóstárs nem szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) korábbi nevén BAR (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerben), amennyiben szerepel, abban az esetben csak zálogkötelezett/dologi adós lehet, aki a fedezetet nyújtja a hitelhez.

A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) /korábbi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR)/ olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél-minősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A KHR-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2566/1999. számú határozata alapján jelenleg a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ Rt.) kezeli. A KHR nyilvántartásában minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság bekerülhet, ha hitelviszony alanyává válik hitelkérőként, illetve a hitel felvevőjeként. Kevesen tudják, hogy hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható. A parlament pontosította a listára való felkerülés szabályait. A 2006-tól csak az kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik. A jövőben évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról.

Az adós kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, egyedi ügyfélszerződésben és annak mellékletét képező biztosítéki szerződésben felsorolt biztosítékokat jelenti.

Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (banki kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre. Ez a sorrend (ranghely) azért fontos, mert e rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz, ha az adós nem fizeti meg a tartozását. Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül.

Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség stb.), melyekből a bank nem szerződésszerű adósi/adóstársi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz kinnlevősége megtérülhet.

Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az ügyfélnek a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja a kölcsön folyósításának napja, e nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. Rövid lejáratú hitelek, az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 évnél hosszabb futamidejű hitelek.

Jogosultja, valamely más személy tulajdonában levő ingatlant rendeltetésének megfelelően birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Leggyakoribb fajtája az özvegyi jog, amelynek esetén a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, valamint az az eset, amikor családtagok úgy ajándékoznak egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó a saját részére haszonélvezetet biztosít az ingatlanon. Hitel esetén a jog tulajdonosait be kell vonni a hitelbe, mint dolgi adóst, egyébként csak, ha lemondanak, akkor járul a hitelhez a bank.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. (házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, személyes használatra szolgáló és szokásos mennyiségű vagyontárgy) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Közjegyző előtt nyilatkozhatnak a házastársak, hogy a hitelbe vont ingatlanra nem vonatkozik a vagyonközösség, ha csak az egyikük a tulajdonos, ebben az esetben a bank nem vonja be a házastársat adóstársként.

A bankfiókokban (ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségekben) kifüggesztett, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az adóst (adóstársat) terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a kamatszámítást módszerét, minimális igénylési feltételeket, benyújtandó dokumentumokat, jövedelemvizsgálattal kapcsolatos feltételeket tartalmazó közlemény.

Az adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg. A kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra.

Ha a bank kevésnek tartja a biztosítékul felajánlott ingatlant és a felvevő(k) hitelképességét, akkor rendszerint kezes bevonását is kérheti a hitelügyletbe. Kezes az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A bank csak készfizető kezességvállalást fogad el: ekkor a Kezes nem követelheti, hogy a bank a követelést először az adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be.

Az adott szolgáltatás, kölcsönfajta (beleértve a bank által közvetített állami támogatást is) tárgyában a bank és az adós között létrejött teljes szerződéses dokumentációt jelenti, ezek: a bank Üzletszabályzata, az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), egyes kölcsönfajtára vonatkozó ÁSZF, az egyedi ügyfélszerződés adott kölcsönfajtájára vonatkozó hirdetmény.

(a Ptk. 685. § b) pontja szerint) házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér. A hitelügylet lebonyolítása során közeli hozzátartozónak tekintjük azokat az adóstársakat, akiknek a személyi igazolványuk vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állandó, vagy ideiglenes lakcímük (tartózkodási hely), vagy a vezetéknevük egyezik, vagy kérelmükben a közeli hozzátartozói kapcsolat fennállásáról nyilatkoztak, továbbá a közeli hozzátartozói kapcsolat, születési-, házassági anyakönyvi kivonattal is igazolható.

Olyan jogosultság, amelynek alapján a jogosult – amennyiben követelését az adós a kötelezettség esedékességekor nem egyenlíti ki – a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítés nyerhet. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik.

Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként, a tulajdonát képező ingatlant felajánlja biztosítékként. Az ingatlanra jelzálogjog lesz bejegyezve. Jelentése megegyezik a dologi adós jelentésével.